Rögtön megfogalmazódik az emberben a kérdés, ki az isten bízná mindenét egy alfa verziós fájlrendszerre? A disztró hopping során bennem pedig az a kérdés fogalmazódott meg, hogy mitől lesz egy programverzió stabil? Ugyanattól amitől éjszaka a selejtből nem selejt termék. Azt mondjuk rá!
Gondoltam egyet és egzotikus fájlrendszerekkel kezdtem kísérletezni. Jelenleg a btrfs-re van telepítve a rendszerem és a home partícióm pedig xfs fájlrendszert használ. Ezt az openSUSE-től loptam, ha nekik beválik vállalati környezetben, akkor otthon miért ne működhetne.
Mi az a btrfs?
A Butter/Better file system az ext3 leváltására készült a ZFS riválisaként. Az eredeti tervekhez képest alig 10-11 év csúszásban van a végleges kiadás, szóval volt idejük csiszolgatni. Működését tekintve Copy-on-Write elv alapján működik. Ez nagyjából azt jelenti, hogy ha két erőforrás vagy adat egymástól teljesen megkülönböztethetetlen, akkor másolás helyett csak rámutatunk az eredeti erőforrásra, és ha módosítás történik akkor csak a módosított részt mentjük le. Ebből a működésből következik, hogy nagyon jó inkrementális backupokat lehet készíteni. Ezt a btrfs fájlrendszer szinten támogatja, ami azt jelenti, hogy időgép módjára ugrálhatunk/bootolhatunk a mentett snapshotok között, villámgyorsan.
Nagyon jó barátunk a btrfs, ha gördülő disztribúciót használunk, mert ezzel nagyjából kivédhetünk minden negatív tulajdonságot ami a gyakori frissítések során előfordulhat.
Én a Timeshift rendszermentő alkalmazást használom, nem szerettem volna mélyebben elmerülni a témában, eddig tökéletesen bevált. Mindennap készül 1 mentés amit 7 napig megőriz a rendszer. Home partíciót még nem bíznék rá egyelőre az ext4 tökéletesen megfelelő. Az OS általában feláldozható, de a családi fotóalbum annyira nem. Szerintem megér egy próbát. Nem bántam meg. Használatakor törekedni kell, hogy mindig a lehető legújabb kernelt futhassuk, készíteni kell egy külön ext4 boot partíciót és szerintem dedikált swap terület sem árt.
Támogatás: PayPal