A UNIX story

–
Azok számára akik kicsit jártasak az informatika világában a UNIX kifejezésre remélhetőleg az operációs rendszer ugrik be először, és nem pedig Zombori Antal 1990-ben alakított cége.

A UNIX fejlesztése

1964-et írunk és az AT&T Bell Labs karöltve az MIT-vel és a GE-vel nagyszabású projektbe kezdett. Megszületett az első Unixot előrevetítő, időmegosztásos, többfelhasználós, többfeladatos operációs rendszer, a Multics (Multiplexed Information and Computing Service). Hatását máig érezni lehet az összes modern OS-ben. A GE nem volt annyira elégedett a végeredménnyel, így inkább eladták a számítógépes részlegüket. Az 50 éve megjelent Multics rendszer nagyrészt szabad szoftverként él tovább. 

 Dennis Ritchie és Ken Thompson azonban nem adta fel. Találtak egy PDP-7-es gépet valamelyik sarokban a Bell-nél. Volt akkoriban egy naprendszer szimulációs program a Space Travel ami nem igazán működött rendesen a PDP-7-es gépen. Legalábbis szerintük, mert nagyon nem kedvelték az akkor elérhető szoftvereket. Végül sikerült megcsinálni amit akartak, de ehhez egy operációs rendszert kellett megalkotniuk. 1969-ben elkészítették az első UNICS „Uniplexed Operating and Computing System” verziót.

PDP-7

1973-ban a UNIX berobbant a köztudatba. Ekkor írták át ugyanis C nyelvre a rendszer magját, lehetővé téve a könnyebb hordozhatóságot. Eljutott a Berkeley egyetemre is, Prof. Bob Fabry kedvezményesen 99 USD-ért cserébe megkapta a rendszert és a teljes forráskódját, amiből később kialakult a BSD. Ezt a dolgot nem igazán nézték jó szemmel, és évekig tartó pereskedés kezdődött. Közben a UNIX neve ismét megváltozott, System III, majd System V brand alatt volt elérhető. A standardizálásra való törekvés (POSIX) egyébként jót tett a Unix családnak, hisz olyan dolgok is születtek mint például a CDE, ami közös asztali környezetet biztosított a különböző Unix kiadványok között. 

CDE

Ismét névváltoztatás következett, a UNIX System V R4 szimplán Solaris névvel jelent meg CDDL licenc alatt. Később megszületett az OpenSolaris, de amikor Sun-t felvásárolta az Oracle 2010-ben véget vetettek ennek a fejlesztési modellnek. Nem terjedhetett el tehát az otthoni felhasználók gépein. Túl késő volt már a UNIX számára, a Linux sokkal korábban töltötte be ezt a piaci szerepet. Olyan apróságok is történtek közben mint a BSD Mach kernelre épülő NeXTSTEP (később Apple Mac OS X) is megjelent a piacon, ami gyakorlatilag máig húzza az Apple szekerét, és hivatalos UNIX minősítéssel is rendelkezik.

A UNIX rövid története

LINUX

A jogi csatározások eléggé megtépázták az akkori UNIX-ok népszerűségét, végül 5 év után az AT&T 1984-es győzelmével a BSD típusú UNIX kegyvesztetté vált. Ezen felbuzdulva, 1991-ben egy hobbiként indult útjára a FreaX későbbi nevén Linux. Eredetileg sima otthoni PC-k használva fejlesztette ki Linus Torvalds A Kernelt. Éppen kapóra jött a GNU számára. Richard Stallman szeretett volna egy szabad és ingyenes Unix szerű rendszert létrehozni, ami majdnem el is készült. Ez volt a GNU, de a Hurd kernel valahogy nem akart összejönni. Végül úgy döntöttek, hogy akkor jó lesz a Linux is, így megszületett GNU/Linux aminek hatására Linus is szabaddá tette a Linux kernel 0.12-es forráskódját a GPL licenc alatt. A GNU eredeti magja a Hurd pedig azóta sem érte el az 1.0 kiadást.
Debian Hurd
Az egyetemistáknak eléggé vonzó opciót jelentett egy Unix szerű operációs rendszer, amit az otthoni gépeken is lehet futtatni. Az első nagyjából Linux disztribúció a HJ Lu Boot-Root 1991-ben jelent meg. 1992-ben jött MCC Interim Linux ami már egy igazi használatra kész programcsomag volt. Követte a Yggdrasil ami már előre beállított X Window Systemet tartalmazott. 1993-ban megjelent a Slackware és a Debian. Innentől kezdve nem volt megállás a Hannah Montana Linux bemutatásáig. 1994-ben követte a S.u.S.E Linux, az első vállalat ami nagyjából nem szűnt meg 1 év után a Linux használatával. 1994-ben a Red Hat és a többiek is ráharaptak a Linuxra. Persze itt is elkezdődött a pereskedés, de 1997 körül rendeződni látszódtak a dolgok. A fejlesztéseknek hála jó néhány Unix alkotórész elérhető Linux alatt. Ilyenek például az Emacs, Vi, UNIX shell, fordítók és még rengeteg más alkalmazás. Gyakorlatilag a szójáték miszerint a L inux I s N ot U ni X nem bizonyult teljesen igaznak, bár a Linux csak Unix szerű operációs rendszer.

UNIX: Napjainkban

Top 500 szuperszámítógép

Manapság is nagy szerepet játszik a vállalatok, kormányok, katonaságok, szolgáltatók életében a UNIX. Az eredetileg lefektetett alapkövek, mint például a modularitás, skálázhatóság, biztonság, rendelkezésre állás, karbantarthatóság ma is vonzóak. Az ára nem csökkent az évek során. Még mindig rettentően drága valódi UNIX rendszereket fenntartani. Felhasználónként nem ritka az 1500 dolláros költség sem, ezért egy szűkebb réteg támaszkodik az eredeti UNIX-okra.


Források:



Támogatás: PayPal