Arch Linux – Ellentmondások kedvelőinek


Az Arch Linux egy kevésbé megértett disztribúció, noha a célközönség tökéletesen meghatározott. Mémek szólnak róla, hogyan képes elrontani saját magát, és csak Gandalf tudja rendesen feltelepíteni. Az igazság az, hogy a minimal install sokak számára maga a mennyország. Persze cserébe mindent neked kell csinálni majdnem nulláról, de sokkal logikusabb megközelítés, mint utólag törölgetni a gyárilag felrakott csomagokat. Az Arch gördülő frissítési modellel rendelkezik, ami azt jelenti mindennap van mit frissíteni. Telepíteni egy idő után már nem is lehet, amíg nem szinkronizáltuk a rendszert az aktuális kiadásra. Vannak akik élnek halnak a friss szoftverekért, de számomra ez inkább csak nyűg mintsem előny. Nem mondom hogy rossz, mert nem okozott gondot, de nem is ez a fő érv az Arch mellet. 

Csak a számokat tekintve, még mindig a Debianra érhető el a legtöbb csomag a tárolókban, viszont magával az Arch Wikivel és a mögötte lévő magasan képzett emberekkel nem igazán tud versenyezni egyik disztribúció sem. Az, hogy a legtöbben az alapoktól építik fel a rendszerüket, már eleve mélyebb megértést eredményez. A rendszer megismerése során itt ott ellentmondásokba keveredik saját magával. Azt állítják magukról, hogy nem hisznek a filozofikus megközelítésben, de közben a minimalizmust követik. Azt hirdetik, hogy szeretnek mindent egyszerűen megoldani, de ezzel szemben nem rendelkeznek telepítővarázslóval. A tárolókban csak a legszükségesebbeket találjuk meg, erre nekik van a legnagyobb közösségi tárolójuk a Linuxok között.




Arra kerestem a választ, hogy miért ennyire népszerű az Arch, és azt hiszem egyszerre 3 lehetséges magyarázatot találtam.

Könnyedén rendszerre szabható

A hardver kompatibilitás az Arch esetén valami eszeveszett. Az AUR bekapcsolásával olyan előre elkészített driverek és kernelek is telepíthetőek, amiről Debian vagy openSUSE alatt az ember még csak nem is álmodhat. Az én ASUS gépemhez is volt közösségileg fenntartott régebbi LTS Linux kernel, és ahogy nézelődtem olyan dolgokat is támogatnak mint a Surface gépek, és a Google Pixel-ek. Akinek van egy kis türelme olvasgatni a Wiki-t az szinte bármit életre kelthet az Arch segítségével. Az is hozzátesz az élményhez, hogy a gyári beállítások teljesítmény orientáltak és nem nagyon kell bütykölni. Újabb ellentmondás.

Az újdonság varázsa

Az Arch esetében mindig ott van az újdonság varázsa, soha nem lesz unalmas. Van aki Craftol, van aki Linuxot bütyköl a szabadidejében. Végtelen sok mindent ki lehet próbálni, órákig lehet böngészni az AUR-t és az az érzés, hogy bármire rákíván az ember és könnyen fájdalommentesen felrakható azért elég jó. Mindig lesz valaki, aki elkészíti az adott program Arch-on is telepíthető verzióját. Teljes a szoftver-liberalizmus.

Megkülönböztet

Mindig lesznek olyanok, akik valami másra vágynak. Bizonyos körökben (nem bevallott) presztízs és elismerés társul a bonyolultabb, egzotikusabb operációs rendszerek használatához. Példának a magyar Lada rajongókat tudnám felhozni. Nem biztos, hogy az általuk imádott járgány a legjobb a világon, de olyan tudással rendelkeznek az adott márkáról, hogy akit csak kicsit is érdekel a téma, részese akar lenni ennek a csodának. Akit meg nem, az csak hóbortos múltban ragadt embereket lát, ronda szovjet autókkal. Az érdekes újdonságok, a bonyolultabbnak tűnő feladatok örömérzetet és sikerélményt jelentenek az agynak. Ezt a szerotonin bombát például nem kapjuk meg egy kulcsra kész Linux Mint-től. Íme itt egy újabb ellentmondás. Az Arch a pragmatikus  megoldásokban hisz, miért kellene neki stimulálni örömhormonokkal a felhasználói agyát, ha minden a lehető legegyszerűbben használható?

Az élet túl rövid ahhoz, hogy unalmas számítógépeket használj


Mondaná a közhely, de én személy szerint szeretem a nyugalmat. Van pár dolog, ami nem hagyott nyugodni Arch Linux alatt. Vajon mennyire biztonságos az AUR használata? A mézes hetek után,  visszagondolva megérte ennyi energiát beleölni, hogy végeredményében ugyanazt a KDE felületet bámuljam, mint egy másik rendszer alatt? Tényleg szükségem van arra, hogy a lehető legfrissebb qbittorrent kliens legyen a tárolókban? Vajon nem a túlzásba vitt frissítések miatt váltottam Windows-ról Linuxra? A kezdeti lelkesedés is alább hagyott, a mindennapi életben nem tapasztaltam valódi előnyt Arch használata mellett, viszont néhány helyen pedig visszalépést jelentett. Főleg a saját magam által fordított programok telepítése időigényes volt.

Egyelőre visszatértem a KDE neon használatához, mert az Ubuntu által fenntartott 4.15 kernel számomra jobban működik. Egy biztos, az Arch mostantól ott marad a polcon. Teljesen élhető alternatívát jelent számomra, amitől már nem félek.

Támogatás: PayPal