Több kihívással is szembe állítottam magam az évek során, ha Linuxról volt szó. Visszatekintve, piskótának tűnik az egész de senki sem születik sysadmin-nek. Az első nagy áttörést az openSUSE jelentette, és most az Arch felé vettem az irányt. Igaz a "hurt me plenty" módot választottam. De így is érdekes volt az utazás idáig.
Arch Linux
Egyszerű, és tiszta
Arch filozófiája szembemegy a legtöbb elterjedt rendszerrel. Elsősorban az egyszerűségre koncentrálnak. A programokat a lehető legkevesebb disztribúció specifikus módosítással kínálják, olyannak amilyennek a fejlesztők szánták.
Modern, de nem minden áron
Az Arch az egyik legismertebb gördülő disztribúció. Folyamatos a törekvés a legújabb stabil kiadásokra, persze ésszerű keretek között.
Pragmatikus, de nem ignorál
Az Arch inkább a megoldásokban, mint az eszmékben hisz. Filozófiai elvek csak nagy vonalakban határozzák meg a fejlesztési irányt. Tényeken és információkon alapuló döntéshozatal jellemzi. Adott helyzetben, törekednek a legjobb döntés meghozatalára. A politika és a divat másodlagos a döntések meghozatala során.
Felhasználó centrikus, de nem barátkozik
Az Arch inkább a csináld magad felfogású embereknek szól, és a meglévő saját felhasználói számára akar megfelelni. Nem célja, hogy felhasználó barát legyen, és tömegeket szólítson meg.
1. nap
A fentieket tudomásul véve kezdtem el tanulmányozni a rendszert. A Zen installer segítségével telepítettem. Javaslom mindenkinek, hogy legalább a pamac és aur legyen bekapcsolva a választható opciók között. Ezzel időt lehet spórolni, de aki tanulni akar az maradjon az eredeti receptnél.
Én egyébként megelégedtem volna egy szöveges telepítővel is, de a Zen installer Openbox alapú live telepítő kínált, jól működött.
Az első megoldásra váró feladat a régi 4.14 LTS kernel beszerzése volt az AUR tárolóból. Ekkor szembesültem a ténnyel, hogy életemben először nem Grub rendszerbetöltő van a gépen. A Zen ugyanis systemd-boot csomagot telepít. Hamar rá éreztem a használatára, könnyen felettem az LTS kernelt is a menübe. Az már más kérdés, hogy 1 óráig tartott mire a gépem lefordította a kernelt magának. Érdekes lesz így a frissítése, de egyelőre nem érdekel, mert működik minden. Egyébként azért kell a régi kernel, mert a gépem igényli.
Minden csomag rettentő friss és bejön ez a vanilla életérzés. Az SDDM nem igazán működött jól, lassan indult boot után szóval váltottam LightDM-re, azóta szó nélkül elindul a Plasma. A hibernálás kikapcsolása után, a gépen közel 100% hatékonysággal pörög... A rendszer válaszideje ugyanis gyorsabb, mint amit Ubuntu 18.04 esetén megszoktam. A programok is gyorsan indulnak, főleg a nagyobb alkalmazások esetén érezni a nyers erőt. Kíváncsi vagyok mit tud, ha ez ilyen marad tartósan akkor engem bizony megvettek. A memória használat is igen alacsony, pedig a teljes KDE csomag fent van.
2. nap
Kíváncsi vagyok, a Kubuntu alatt készített biztonsági mentéseim mennyire működnek majd Arch alatt. A deja-dup és a timeshift az én két barátom ha mentésekről van szó. Van vagy 50 GB adat amire általában szükségem van, úgyhogy ennek a visszaállítása a cél. Az eddig tapasztaltak alapján nem kellene falakba ütköznöm. Hááát, beletelt egy kis időbe mire felfogtam hogyan is működik az AUR, és hogyan kell felrakni a programokat belőle, de végül is sikerült. Pamac helyett váltottam Octopira, mert QT alapú és nekem jobban tetszik. Elég kényelmes hogy nem kell PPA-kat használnom. Amit még észrevettem, hogy minden telepítés villámgyors, ha nem kell forrásból fordítani. Végül sikerült teljesen fájdalommentesen visszaállítani mindent. Még nem is használtam a rendszert és máris jött egy 500 MB-os frissítés csomag. Ezekkel nem tudom mit fogok kezdeni, vagy meddig lehet egyáltalán halasztani őket, de nekem nem az életem mindig frissíteni. Találtam egy maint nevű szkriptet, ami segít rendbe tartani a dolgokat. Gondolkodom a KBackup használatán, ezzel is kevesebb GTK alkalmazást kell kerülgetni.
Az mondják az Arch időigényes, de szerintem semmivel sem nehezebb, mint egy Debian Stable személyre szabása. Most már hivatalosan is férfi vagyok, Arch Linuxot futtatok. Amolyan “csak ennyi” érzésem van a rendszerrel kapcsolatban. Megfelelő tudás és gondolkodás segítségével tényleg mindenhez is ért az ember ha van Google. Bele is futottam az első komolyabb hibába, ugyanis az fstab fájl nem UUID alapján mentette el a lemezeket, és emiatt nem volt képes bootolni a rendszer amikor fel volt csatlakoztatva a külső merevlemezem, mert helyet cserélt az sda és sdb. Rájönni több időbe telt mint javítani.
Nem célom a rendszerek között rangsort felállítani, de egy biztos, mostantól azért még nem lettem Arch troll. A projekt innentől két módon végződhet. Az első verzió, hogy lesz még érdekes Arch tartalom a jövőben a másik pedig, hogy csendben vissza kullogok Ubuntu LTS-re. Hamarosan kiderül.
Támogatás: PayPal
Támogatás: PayPal