Sokakban felmerülhet a kérdés, miért használna az ember bármi mást Linux Mint-en és Arch-on kívül. Meg amúgy is, Debian az összes felhasználóbarát rendszer ősanyja minek változtatni?
Több aspektusa is lehet annak, miért túrja le időnként az ember a merevlemezét. Sima úri hóbort, bogarasság, distro hopping, maximalizmus, műszaki problémák, személyes ambíciók a fejlődésre-tanulásra stb. Az én esetemben az összes felsoroltra volt már példa. A Fedora kipróbálása egyszerre jelent számomra kihívást, megoldást és személyes fejlődési lehetőséget. A Linux felhasználók között megfigyelhető bizonyos elitista hozzáállás, ha valaki végre kilépett az Ubuntu-ból, akkor már többnek érezheti magát. Lehet is menni hergelni a Mint-eseket. Általában ezek a felhasználók lesznek az Arch Linux diszkóbalesetei, egy betépett szombat este árasztják el toxikus felhőkkel a fórumokat és közösségi oldalakat. Én személy szerint nem ilyen vagyok, nekem nagyon régi vágyam végigjárni az ŐS disztribúciók legközelebbi otthoni leszármazottait. OpenSUSE megvolt, Debian vonal megvolt és akkor most jöjjön a RedHat vonal.
Üdvözli a szabadság
A Fedora 31 Workstation letöltése ezzel a kis szöveggel köszönti a leendő felhasználóit. Elég tisztán olvasható a célközönség: Rendes, dolgozó felnőtt emberek számára egy Vanilla Gnome 3 környezet előre beállított virtualizációval és konténerekkel. Egy minimalista alap, powerusereknek.A minimális rendszerkövetelményeket tekintve: 1 GHz Processzor, 1GB RAM, és 10 GB szabad helyre van szükség. Nyugodtan fel lehet szorozni kettővel mindent, és akkor talán működni fog. Memória tekintetében 4GB az ajánlott.
Például a particionálást úgy oldottam meg, hogy simán leformáztam a teljes merevlemezt és hagytam hogy automatikusan csinálja a dolgát a telepítő. Azt javaslom másoknak, hogy virtuális gépben érdemes gyakorolni vele.
Androidhoz és iOS-hez hasonlóan az első boot után kell konfigurálni a gépet és létrehozni a felhasználókat. Tökéletes magyarsággal találkoztam végig, és hibát nem tapasztaltam. Ami fura volt, hogy az első komolyabb rendszerfrissítést úgy telepítette a gép mintha Windows-os lenne.
Az F31 (értsd: Fedora 31 Workstation Gnome) Xorg helyett Waylandot használ alapból. Ezzel még mindig akadnak apróbb hibák, én speciel a Chrome használata közben vettem észre, de csak annyiban nyilvánult meg, hogy átméretezéskor kissé furán mozgott az ablak kerete. Egyébként tök gyorsan teszi a dolgát, még mindig van mit rajta fejleszteni, de nagyon jó az irány. Ha bármi gond lenne, akkor még mindig van lehetőség a bejelentkező képernyőn a Gnome Xorgon opciót választani a kis fogaskerék alatt. Az alapból érkező Firefox is már Waylandon keresztül jelenik meg, elméletileg nagyon gyors működést eredményez. Amit a saját tapasztalataim is megerősítenek.
Asztal
Az alap Fedora Gnome asztali környezettel érkezik, de létezik belőle számos más Spin is, mint például KDE, Mate vagy XFCE.
A korábban bemutatott kiegészítőket és beállításokat alkalmaztam ide is, és azóta problémamentesen használom a gépem.
Backend
Ad számomra némi bizonytalanságot, hogy egy teljesen új rendszert kell használnom. Egyelőre még sok mindent kell tanulnom, mert bevallom férfiasan azt se sikerült kitalálni milyen bootloadert telepített a gépemre, ha jól látom systemd-boot lesz az. Olyan fura helyzetben vagyok, hogy sok alap Unix-Linux parancsot sem ismerek, de mégis sikerült eddig majdnem mindent megoldani az évek során. Talán annak is köszönhető hogy jól tudok angolul Guglizni vagy ilyesmi…
Az már viszonylag hamar világossá vált, hogy itt eléggé frissek a csomagok. Kernelből 5.5.11-van fent jelenleg. A Gnome pedig 3.34.4 verzió ami szintén nem túl régi darab. A sebesség jó, nem találkoztam lassulásokkal.
A gyári RPM csomagokat a DNF csomagkezelő segítségével lehet kezelni. Tudásában az APT-re hasonlít, de talán egy kicsit modernebb és gyorsabb. Jobbnak nem mondanám, legjobb esetben is csak ugyanolyan jó. Nem lesz mindenkinek a kedvence, például grafikus synaptic szintű csomag-kezelést nem nagyon találunk hozzá. Erősen terminálra és Gnome Software-re támaszkodik. A visszaadott szövegek szépen formázottak, viszont egy kis színt elviselne még a formázás. Nagy előny, amit én nem használok, az a több gép egyidejű frissítése és telepítése. Érdemes lenne jobban bele tanulnom, mert ígéretesnek tűnik. De én már a flatpak mellett tettem le a voksomat.
A rendszerben alapból megtalálható a flatpak támogatás, például innen szerezhető be a VLC is.
Ha mégis natív csomagokat szeretnénk használni, akkor az RPM Fusion tároló is elérhető, ami központilag tartalmazza a Fedora közösség által karbantartott csomagokat. Ubuntu PPA-k helyett egy centralizált és biztonságosabb megoldást jelent külső szoftverek telepítésére. Használata majdnem elkerülhetetlen, például exfat támogatás, kodekek, nvidia driverek, és Steam is innen telepíthető. Elméletileg tehát a játékok támogatása is megoldott.
A stabilitással kapcsolatban nagyon jók az előérzeteim. Gyakorlatilag érintetlenül hagyták a Gnome rendszert, emiatt több időt töltenek a rendszer belső komponenseinek tesztelésével aminek a hatásait érezni lehet. Nagyon sokat változott pozitív irányban a rendszer. A régen tapasztalt, minden frissítéskor elromlik valami játék a múlté. Az érintetlen Gnome felület persze nem hibátlan, megvannak a saját dolgai ami szinte minden Linux rendszert érint.
Rendszer frissítéseket tekintve a Fedora az Ubuntu-hoz hasonlóan fix kiadási ciklusokat használ. Filozófiát tekintve közelebb áll a Debian által kijelölt úthoz. A tárolókban főleg ingyenes és szabad szoftvereket engednek megjelenni, ezért is van szükség az RPM Fusion tárolóra külön. Minden 6-7 hónapban megjelenik egy új kiadás és egy-egy kiadás 12-13 hónapig támogatott. A felhasználók kihagyhatnak egy fő verziót, de a támogatás lejártakor muszáj frissíteni a következőre. Itt nincsenek LTS kiadások, ezért a fejlesztés sebessége viszonylag konzisztensen halad. Nem mindenki számára lehet ez kecsegtető, de jóval nyugodtabb mint egy rolling release disztribúció.
Nehéz ennyi tapasztalat után összefoglalni egy rendszert. Nem lettem törzsgyökeres Fedora rajongó. Most kivételesen nem érzem azt a pluszt amit egy Arch vagy Debian telepítése után kap az ember mentálisan. Erre objektivitásra alapozva fogom frissíteni ezt a bejegyzést a jövőben.
Nameless
2020.03.30.
Támogatás: Brave