Fedora 32: Nem bírom elpusztítani


Megmondom őszintén meg kellett néznem a rendszer névjegyét mert még a verzió számot is elfelejtettem. Nagyjából negyedéve nyúzom elsődlegesként a Fedora-t, és legalább havonta egyszer elcsábultam más disztribúciók felé, de nem törtem meg. Nem tudtam megingatni sehogy a gépem, de azért pár tapasztalatot begyűjtöttem főleg az elmúlt 3 hónapban.

Teljesítmény


A rendszer teljesítménye nagyon kiegyensúlyozott. Kicsi és magas terhelés mellett is egyforma komótos magabiztossággal teszi a dolgát. Akkumulátor ideje még mindig 4-5 órát karcolja, szóval tudja a gép gyári specifikációját. A memóriát szereti, de melyik Gnome disztribúció nem? Közben 8 GB-ról 12 GB-ra növeltem az elérhető RAM-ot, szóval nem esek pánikba amikor 4 gigát eszik 2 megnyitott programmal. Processzorral sokkal jobban bánik a rendszer, soha nem pörgött még fel a ventilátor munka közben, csak ha tényleg több órás műveletbe fogtam bele. Szóval ezt mindenki tartsa számon amikor a sima Gnome Fedora Spint akarja kipróbálni. A KDE Spin sokkal kevesebb memóriát fogyaszt alapból, és képességeit tekintve néha még túl is mutat a gyári kiadáson. A Fedora LXDE verzió pedig körbe röhögi az új 20.04-es LXQT Lubuntu rendszert.

Stabilitás


Magával a rendszerrel nem volt semmi problémám. A böngészőkkel bíbelődtem egy kicsit míg a sima stock Chrome mellett maradtam ameddig nem oldom meg a kényelmetlenséget. A gyári Firefox nekem annyira nem jött be, a Flatpak verzió sokkal jobb, de az nem támogatja a Gnome kiegészítők telepítését. A Vivaldi kicsit nehéz pár hét használat után. A Chromium valami kodek hibával küzd, szóval… hagytam a francba egy időre. A Dropbox tárolója közben megszűnt létezni és áttértem a beépített Google Drive támogatásra. Az is törölnöm kellett. De maga rendszer golyóállónak tűnik. Annyira ki van találva, nem is igazán piszkálom, de ehhez az is hozzá tesz, hogy sokszor nem is tudom hogy kell. Például a systemd boot Arch Linux alatt még ment, de itt semmi ingerem nem volt ismét megtanulni piszkálni. Minden beállítás amit szoktam módosítani valahogy pont úgy van beállítva ahogy szeretem.

Egyetlen hardveres instabilitásom van, ami hosszú használatkor jött ki mindkét Dell laptopon. Ez pedig a Wifi instabilitása, alvó állapotból felébredés után képes megfogni az egész rendszert. Ilyenkor van az hogy néha tényleg csak a power gombra reagál a gép. De ez disztribúció független jelenség, amit a kedves Dell benne felejtett a gépben. Talán egy BIOS frissítés orvosolná, de nem éri meg a kockázatot. Addig is használom a bűvös parancsot: sudo systemctl restart NetworkManager

Az egészben az az irónia, hogy maga a hálózati kezelés a legstabilabb amit valaha használtam. Nagyon stabil a Samba Share, egyszer se volt gond vele. Just works. Stabilabb mint a Windows vagy az Ubuntu megosztási szolgáltatásai. Pedig elméletileg semmi különlegeset nem tud, csak meg van csinálva rendesen. Mondjuk ehhez a Kodibook Debian 10-ese is kellett. Mint alatt valami tragédia volt, nem is tudom hogy jutott eszembe Mintre szervert csinálni. Ja csak azon ment a HDMI… Jóvanakkó

Frissítések


Ez valami zseniális, egyetlen egyszer sem nyomott a pofába semmilyen felugró ablakot, munka közben soha nem zargatott semmivel. Sőt még működés közben sem állt neki grillezni a CPU-t, kb soha. Ilyennek kellene lennie minden rendszernek, szépen betölt a frissítésekre kitalált környezetébe elvégzi a dolgát újraindul és minden mehet tovább. Nagyon tetszik hogy a frissítések másodlagosan megbújnak a Gnome szoftver egyik fülében, ez a rendszer úgy bleeding edge hogy nem hirdeti sehol.

Összefoglalás

Még mindig nem látok indokot váltani, hadd menjen a teszt tovább. 

Utóirat: Ígérem a böngésző témát megoldom. Köszi, hogy elolvastad, ha tetszett támogasd a blogom.

Nameless
2020.07.23.

Támogatás: PayPal
Támogatás: Brave